Sanakirja.org

Esimerkit

• Schöpflin Aladár vetette fel először, hogy Vargha költészetének a századvégen egyedülálló hazafias pesszimizmusa az Adyéval rokon. Persze, igazában semmi sincs élesebb ellentétben Ady politikai pesszimizmusával, mint az övé. Míg ugyanis Ady az uralkodó osztály bűneiben látja a veszedelmet, Vargha pesszimizmusa az uralmában fenyegetett uralkodó osztály aggodalma az éles ellenzéki támadások miatt.
• A földrajzórát nem az osztályban tartották, hanem fent a második emeleten a természetrajzi teremben. Reggel hát nem kellett lemenni az osztályba, s így csengetés után még késhetett néhány percet, úgyis oly kétségbeesetten törődött és szerencsétlen volt; egész éjszaka álmatlanul fetrengett, ha elszunnyadt, újra felébredt, a lelkiismeret nem hagyta aludni, s nem bírta elképzelni, mi történt a reskontóval. Iszonyú volt ez, reggelre kábultan és kimerülten virradt, és csak a friss, jéghideg víz ébresztette fel egy kicsit.
• A jókedvű, tüntető munkások seregével eljutottam a déli vaspálya házáig, ott hátramaradtam tőlük, s bementem a pályaház vendéglőjébe. A vendéglős elém jött, végignézett rajtam, s aztán figyelmeztetett rá, hogy a harmadik osztályú utazók számára merre van a kantin. Ez sem ismert rám; pedig de sokszor hajlongott előttem. Én nyugodtan mondtam neki, hogy első osztályon szoktam utazni, s leültem egy szöglet asztalhoz, étlapot kérve.
• S nyomban a látogatás után nagylelkű határozatot érlelt meg, hogy Móricékra való tekintettel felosztja az összes vagyonát három gyermeke közt. […] Közölte tervét Károly fiával és Válynéval, kik örömmel ragadták meg azt, különben is gyöngéden ragaszkodván öccsükhöz, s már szeptember tizenkettedikén 1850-ben megtörtént az osztály a testvérek közt.